A magyarországi pénzintézetek forinthiteleinek kamata igen magas, 8-10 százalék körüli. Másrészt igencsak megnehezedtek a hitelhez jutás feltételei. Ennek következtében az ingatlanpiac még a meglehetősen-szégyenteljesen alacsony 2010. évi teljesítményt is alulmúlta.
Az egyik legnagyobb országos ingatlanközvetítő-hálózat tájékoztatása szerint 2011-ben körülbelül 80 500 ingatlan cserélt gazdát Magyarországon. Ez mintegy tíz százalékkal (!) kevesebb, mint a 2010-es érték.
Az ingatlanpiac visszaesése kihat az egész gazdaságra. Gondoljunk csak arra, hogy az építőipar stagnálása (nemcsak hazánkban, de az egész világon) mekkora munkanélküliséget illetve feketemunkát generál! Jellemző adat: e sorok írásának pillanatában a 200 000- nél is több lakosú Debrecen városban mindössze 1 toronydaru van felállítva.
Mindeközben az Európa boldogabbik feléhez tartozó Ausztria fővárosában ez a szám 184!
Tudomásul kell azt venni, hogy ha nincs hitelpiac, akkor nincs ingatlanpiac. Magyarországon egy átlagos, bérből- fizetésből élő család nem tud ingatlant vásárolni megtakarításaiból, egyrészt azért, mert sok esetben nincsenek megtakarításai, másrészt, ha mégis, akkor kevés. Mindenképpen hitelt kell felvenni ahhoz, hogy egy átlagos család lakáshoz jusson. Csakhogy a bankok túlzottan óvatosak, nem akarnak több bedőlt hitelt.
Vannak persze alternatív megoldások, melyek segítségével kreatív vállalkozók be kívánják indítani a hazai ingatlanpiacot. Ezek közé tartozik a “minimális tőke”-rendszerű lakásforgalmazás. Lényege, hogy a vevő egy egészen minimális összeg befizetése után már beköltözik lakásába. A konstrukcióval az a baj, hogy túlságosan nagy a bizalmatlanság irányában, nem szívesen fektetnek bele pénzt az ingatlanfejlesztők. Másrészt a vevők is rettenetesen félnek, pedig nincs rá okuk.
A másik ilyen megoldás a részvényvásárlás. A jövendő tulajdonos megvásárol a fejlesztő- építtető által kibocsátott részvényekből bizonyos százalékot, de a részvények után nem osztalékot kap, hanem ingatlant. Ettől meg azért félnek a potenciális kuncsaftok, mert mi van akkor, ha a részvény rosszul teljesít, és nincs osztalék…
Szóval, úgy tűnik, nincs más megoldás, csak a hagyományos piac élénkítése. Hitelekkel, mérsékelt kockázatvállalásra vállalkozó beruházókkal, valamint tőkeerős vásárlókkal, akik legalább a szükséges önerő minimumával rendelkeznek.