Számtalan kis- és középvállalkozás vesz fel hitelt, mivel a vállalkozók tudják, hogy a folyamatos fejlesztéshez, minőségi és mennyiségi javuláshoz tőkére van szükség. A bankokat pedig azért találták ki, hogy hitel formájában biztosítsák ezt az összeget. Ám néha előfordul, hogy a hitelfelvétel balul sül el: a futamidő alatt a cég egyik tulajdonosa elhalálozik. Cikkünkben azt tekintjük át, melyek a résztulajdonos halálának lehetséges következményei, s mit lehet ezek ellen tenni.
Nagyon vigyázni kell, hogy társas vállalkozásnak ne legyen semmiféle adó- és egyéb tartozása, mert előfordulhat, hogy- kegyelet ide, kegyelet oda- a hatóságok rögtön zár alá vehetik az elhunyt tulajdonostárs tulajdonrészét. Igaz lehet ez a bankokra is: ha a cég nem fizette pontosan a hitel törlesztőrészleteit, a végrehajtási eljárás során sor kerülhet az elhunyt tulajdonos részének megfelelő összeg lefoglalására. De a hagyatéki eljárás során is adódhat bonyodalom: zár alá vehetnek az elhunyt társ tulajdoni százalékának megfelelő számlapénzt is – s akkor miből fizeti a cég a hitel törlesztőrészletét?
Ezek bizony nem éppen örvendetes dolgok.
De még abban az esetben is, ha a vállalkozásnak nincs elmaradása, pontosan fizette a banki hitel részleteit, s az adóhatóságnál sincs “sara”, még abban az esetben is nehéz helyzetbe kerülhet a cég. Az életben maradt tulajdonosoknak ugyanis egyedül kell viselniük azt a munkát, személyi és anyagi ráfordítást, melyet korábban együtt vállaltak. Egy példa: van egy kétszemélyes fodrászattal és kozmetikával foglalkozó cég, ahol az elhunyt tulajdonos “vitte”a kozmetikai részt. Ha ő meghal, új kozmetikust kell felvenni, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként. Ez pedig nem ugyanaz, mintha az alapító-tulajdonos végezné ezt a tevékenységet.
Ezért a profi pénzügyi tanácsadók azt szokták javasolni, hogy két- vagy három személy tulajdonában lévő vállalkozások kössenek biztosítást, méghozzá kockázati életbiztosítást. Kedvezményezettként pedig jelöljék meg a céget. Így nem kerülnek akkora slamasztikába, ha kiesik egy szereplő. Igen ám, de nem mindegy, hogyan és miként kötik meg azt az életbiztosítást.
Az alapbiztosítás mellett mindenképp szerepeljenek az alábbi kiegészítők: baleseti halál, közlekedési baleseti halál, valamint a TB I-II. rokkantság. Utóbbit főként olyankor érdemes beletenni a biztosításba, ha a vállalkozás tulajdonosai maguk is végeznek fizikai tevékenységet, pl. kőműveskednek. Ha ugyanis egy aktívan dolgozó cégtulaj lerobban, és képtelen lesz a folyamatos munkavégzésre, ugyanakkora bajban lesz a vállalat, mint haláleset esetén. Az életben maradtakra, illetve az egészségesekre nagyobb teher járul.
Ha pedig az egyik vezető meghal, s a cégnek van hiteltartozása, az adóhivatal felé ki lehet egyenlíteni a tartozás egy részét. Tudom, nem túl szép ilyet leírni-mondani, de egy körültekintő tulajdonosi struktúrának azzal is számolnia kell, hogy tragédia történik.
Vagy csak olyan banki hitelt fölvenni, melyet fizetni is tudnak…
GBP