A magyar kormány a jövő hónapban szeretné elkezdeni a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – közölték budapesti értesüléseikre hivatkozva londoni felzárkózó piaci elemzők. Az RBS szerint megállja a helyét a biztonsági védőháló hasonlata: a kormánynak ugyanis nem lesz szüksége rendszeres pénzfolyósításokra.

A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemző stábja a minap Budapesten járt, ahol találkozott Simor András MNB-elnökkel, a nemzetgazdasági minisztérium és az ÁKK illetékeseivel, valamint nemzetközi pénzintézetek képviselőivel és helyi elemzőkkel.

Magyarországi megbeszéléseikről befektetőknek összeállított, Londonban csütörtökön ismertetett részletes beszámolójukban az RBS szakértői azt írták: a magyar kormány jelezte számukra, hogy az Európai Bizottság és az EKB által felvetett kérdések megoldására összpontosít, különös hangsúlyt helyezve az MNB függetlenségével, valamint a bírói karral és az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekre.

Ezek megoldása után a kormány kezdeményezni fogja a hivatalos tárgyalások megkezdését a valutaalappal egy új programról.

Mit vár a magyar kormány?

A magyar kormányoldal részéről a várakozás az, hogy ezek a tárgyalások március elején megkezdődnek, és a kormány arra is számít, hogy március végére le is zárulnak – áll az RBS által a bank elemzőinek budapesti megbeszéléseiről összeállított ismertetésben.

Más nagy londoni házak szakértői is hasonló menetrendet valószínűsítenek legutóbbi budapesti tárgyalásaik alapján.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni részlegének felzárkózó térségi elemzőstábja nemrégiben szintén Budapesten tett tájékozódó látogatást, és tapasztalataikról összeállított beszámolójukban a cég közgazdászai közölték: arra számítanak, hogy áprilisig létrejön a megállapodás a valutaalappal és az EU-val.

Mennyi az annyi?

A Royal Bank of Scotland londoni szakértői a budapesti megbeszélésekről összeállított csütörtöki elemzésükben kifejtik, a jelenlegi körülmények közepette egy 10 milliárd euró körüli értékű program is elégséges lenne. Az RBS elemzői szerint nem elsősorban az IMF-program mérete, hanem a programhoz kapcsolódó feltételrendszer erőssége a kulcsfontosságú tényező.

A cég londoni szakértőinek budapesti tapasztalatai szerint magyar részről széleskörű az a vélemény, hogy Magyarországnak valószínűleg nem lesz szüksége rendszeres folyósításokra, a program inkább a gazdaságpolitikával kapcsolatos biztosítékok miatt fontos.

Az RBS londoni elemzői közölték: budapesti megbeszéléseken a magyar hatóságok jelezték is, hogy nem kívánnak lehívni IMF-finanszírozást, és a programot csak támogató tényezőként szeretnék használni, miközben változatlanul a piacról folytatnák az ország finanszírozását.

A Royal Bank of Scotland elemzőinek várakozása az, hogy a magyar kormány a lehető leghamarabb megjelenik a piacon, és valószínűleg akár felárat is hajlandó lesz fizetni annak demonstrálására, hogy hozzá tud férni a piaci forrásokhoz.

A cég szakértői közölték azonban azt is, hogy a kormány biztosította őket elkötelezettségéről egy új IMF/EU-finanszírozási megállapodás mielőbbi megkötése mellett. Egyértelmű az a felismerés, hogy e hivatalos pénzügyi támogatás nélkül Magyarország finanszírozási nehézségekbe ütközne, és ez még nehezebb gazdaságpolitikai döntéseket kényszerítene a kormányra – áll az RBS londoni elemzésében.

forrás: hetivalasz.hu

A gazdasági biztonság és stabilitás, a költségvetés finanszírozása szempontjából fontosnak nevezte az IMF/EU-hitelmegállapodást Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnöke az idén a gazdaság stagnálására számít, a büdzsé kockázatait a részletekben látja és nem zárja ki, hogy a költségvetés módosításra szorul.

Kovács Árpád az m1 Ma reggel című keddi műsorában úgy vélte, hogy az állampapír hozamok elmúlt időszakbeli csökkenésében is szerepe lehet az IMF-tárgyalások előtérbe kerülésének. A biztonság és stabilitás jelenlétével a gazdaságban a költségvetés finanszírozása olcsóbbá válik, az eladósodottsági szint csökkenhet azzal, hogy a forint euróárfolyama a 300 alatti sávban stabilizálódik – mondta a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a forint erősödése csak egy szintig kívánatos, 285 forint alatt már nem kedvez az exportőröknek, ezért meg kell találni az árfolyam konszenzust.

A Költségvetési Tanács elnöke az idei büdzsé kockázatait a részletekben látja: elsősorban az államháztartási prognózisokban és a programok végrehajtásában, utóbbiakból az önkormányzati rendszer átalakítását emelte ki.

A kormány fél százalékos gazdasági növekedési várakozásával szemben Kovács Árpád a stagnálást tartja reálisabbnak az idén, és hangsúlyozta: ennél rosszabb helyzetben nem zárható ki a költségvetési kiigazítás. Arra a kérdésre, hogy ez mit jelenthet, azt válaszolta: az adórendszer elég töredezett, most egy finombeállítási korszaknak kell következnie, ahol korrekció szükséges, azt meg kell tenni. Személyes véleménye, hogy a nagyon összetett, töredezett adórendszerben a beszedés is nehézkes. Az adóhivatal is vergődik – mondta.

forrás: MTI

Az MKB Bank bejelentette, hogy zárt körben alaptőkét emel, 62 milliárd forint árfolyamértéken. Az összeg lejegyzésére a fő tulajdonos BayernLB kötelezettséget vállalt. A hazai banknak ez a harmadik tőkeemelése másfél év alatt. A magyarországi veszteségek miatt várhatóan a német tulajdonos is mínuszban végzett 2011-ben.

Mintegy 23,2 milliárd forinttal 43,4 milliárd forintra emelkedik az MKB Bank alaptőkéje, árfolyamértéken pedig az emelés 62 milliárd forint tőkeinjekciót jelent– derül ki a pénzintézet tőzsdei bejelentéséből. A BayernLB kötelezettséget vállalt arra, hogy a kisebbségi tulajdonosokra eső tőkerészt is lejegyzi, ha azok nem vennének részt az emelésben.

Egyelőre állják a veszteségeket

Az MKB-be egyre nagyobb összegeket kell tulajdonosainak befektetniük, 2010 augusztusában 20,251, 2011 januárjában 49,5 milliárd forintot fordítottak tőkeemelésre. A 2010-es, konszolidáltan 108 milliárd forintos veszteség után 2011 első félévében mintegy 19 milliárd forint volt a veszteség, pedig akkor még szó sem volt végtörlesztésről. A pénzintézet még októberben jelentette be, hogy jelentős céltartalék-képzésre kényszerül, de tőkehelyzetét tulajdonosa március végéig rendezni fogja.

Repkednek a százmilliárdok

Az MKB persze nincs egyedül, a Raiffeisen Bank decemberben 106 milliárd forint tőkeemelésről döntött, az Erste pedig korábbi hírek szerint 180 milliárd forintnyi tőkeemelést irányzott elő. Úgy tűnik, hogy a magyar leányvállalat most bajor tulajdonosát is veszteségbe húzza. A Süddeutsche Zeitung szerint a BayernLB 2011-et veszteséggel fogja zárni, aminek oka az MKB-nál jelentkező masszív leírásokban keresendő.

Hogy pontosan mekkorák lesznek ezek a leírások, azt még nem lehet tudni, azt a lap szerint majd csak április végén, a mérlegkészítés után tudják megmondani a bankcsoportnál. A BayernLB pénzügyi igazgatója, Stephan Winkelmeier még novemberben úgy becsülte, hogy „közepes nagyságú euró-százmilliós” lesz ez az összeg. Ha 300 millió euróval és 300 forintos euróval számolunk, akkor 90 milliárd forintról lenne szó – a bank saját tőkéje 190 milliárd forint volt félévkor.

A bajorok finanszírozzák a végtörlesztésünket

A lap január közepi cikke arról is írt, hogy a korábban közpénzekből feltőkésített német bank által kibocsátott számos értékpapír – kötvények, alárendelt kölcsöntőke-kötvények és egyéb passzív részesedések – értékét lefelé kell majd módosítani, illetve kamatkifizetések maradnak majd el a veszteség miatt. Ezek az értékpapírok általában Bajorország, illetve különböző takarékpénztárak kezében vannak.

A lap azt is írja, hogy a korábban a pénzügyi válság idején főleg a Bajor Szabadállam pénzéből kimentett bank az EU-bizottság nyomására meg kell váljon egyes részesedéseitől, az ezzel kapcsolatos következő tárgyalási forduló a napokban esedékes. A fogyókúra keretén belül a BayernLB az MKB-tól is szeretne megválni, ám a magyarországi üzleti kilátások fényében felettébb nehéz lesz vevőt találni.

forrás:  privatbankar.hu

Soros György szerint a modern gazdaság történetének egyik legveszélyesebb korszakába lép. A milliárdos úgy látja, ilyen időkben a túlélés a legfontosabb. Soros György azt sem tartja kizárhatónak, hogy a globális gazdasági rendszer összeomlik a következő időszakban.

A The Daily Beastnek nyilatkozva az üzletember utcai zavargásokat jósolt az Egyesült Államokban, amelyeket a szabadságjogok brutális megkurtítása követ majd.

A milliárdos szerint az eurónak azért kell túlélnie, mert a közösség szétesésének túl nagy ára lenne. Soros egyébként több mint hatvan éves üzleti karrierje során – saját bevallása szerint most először – nem biztos abban, mit lépjen.

forrás: vg.hu

Görögország tíz héten belül törlesztésképtelenné válhat – írta bennfentes forrásokat idézve a The Sunday Times.

A vezető vasárnapi konzervatív brit lap olyan banki illetékeseket idéz, akik részesei a görög államadósság-csökkentésről szóló, pénteken félbeszakadt tárgyalásoknak. A lap forrásai szerint Görögországnak jelenleg nincs elég pénze ahhoz, hogy eleget tegyen egy 14,4 milliárd eurós kötvényadósság-törlesztési kötelezettségnek, amely március 20-án válik esedékessé.

Az idézett bankárok szerint ha néhány napon belül nem sikerül dűlőre jutni az adósságrendezésről, akkor Görögország “elkerülhetetlenül” törlesztésképtelenné válik.
A görög adósság magánszektorbeli befektetői a javasolt mentőprogram alapján követeléseik felét leírnák, a másik feléből 15 százalékot készpénzben, 35 százalékot új kötvények formájában kapnának meg. A tárgyalások az új kötvények kamatszintjével kapcsolatos nézeteltérések miatt akadtak el.

Görögország államcsődjét és eurótagságának idei megszűnését – így az euróövezet legalább részleges idei felbomlását – nagy londoni befektetési és elemzőházak jó ideje gyakorlatilag tényként jósolják.
A Standard & Poor’s hitelminősítő – amely a hétvégén kilenc euróövezeti ország adóskockázati besorolását rontotta – Görögországra nem jelentett be negatív felülvizsgálatot, mert véleménye szerint az általa érvényben tartott görög “CC” besorolás – a világ legrosszabb szuverén adósosztályzata – a rövidesen bekövetkező görög törlesztésképtelenné válás “viszonylag magas kockázatát jelzi”.

Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2012-re szóló, Londonban minap ismertetett globális előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos esélyt lát “legalább egy, de valószínűleg inkább több” tagország távozására az euróövezetből az idei év végéig. A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes szétesését egy évtizeden belül.

Egy másik nagy citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics előrejelzése szerint 2012 valószínűleg döntő év lesz az európai közös pénz számára, és ha a politikusok nem állnak elő a régóta ígért átütő erejű megoldási javaslatokkal, akkor az euróövezet “megszűnik létezni jelenlegi formájában”.

A ház londoni elemzői közölték: “legalábbis ez idő szerint” ez utóbbi fejleményt valószínűbbnek tartják, mint az euróválság megoldását, és azzal számolnak, hogy 2012-ben megkezdődik az euróövezet “korlátozott formájú” felbomlása.
A Capital Economics e forgatókönyve alapján az idén Görögország távozik, és 2013-ban “további kis tagállamok követik”.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – januárra szóló havi világgazdasági előrejelzésében 40 százalékosra becsülte az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, és a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.

A cég londoni elemzői szerint ha a valutaunió teljesen összeomlik, a jelenlegi euróövezeti országok GDP-értéke a legutóbbi csúcsszinthez mérve legalább 10 százalékkal zuhanna, de az így számolt visszaesés mértéke elérhetné a 25 százalékot is. Az EIU e katasztrófa-forgatókönyve szerint a munkanélküliség a legtöbb eurótagállamban 20 százalék fölé emelkedne, a legsúlyosabban érintett országokban pedig megközelítené az 50 százalékot, és évekbe telne az európai életszínvonal visszatérése a válság előtti szintekre.

forrás: MTI

A magyarországi pénzintézetek forinthiteleinek kamata igen magas, 8-10 százalék körüli. Másrészt igencsak megnehezedtek a hitelhez jutás feltételei. Ennek következtében az ingatlanpiac még a meglehetősen-szégyenteljesen alacsony 2010. évi teljesítményt is alulmúlta.
Az egyik legnagyobb országos ingatlanközvetítő-hálózat tájékoztatása szerint 2011-ben körülbelül 80 500 ingatlan cserélt gazdát Magyarországon. Ez mintegy tíz százalékkal (!) kevesebb, mint a 2010-es érték.
Az ingatlanpiac visszaesése kihat az egész gazdaságra. Gondoljunk csak arra, hogy az építőipar stagnálása (nemcsak hazánkban, de az egész világon) mekkora munkanélküliséget illetve feketemunkát generál! Jellemző adat: e sorok írásának pillanatában a 200 000- nél is több lakosú Debrecen városban mindössze 1 toronydaru van felállítva.

Mindeközben az Európa boldogabbik feléhez tartozó Ausztria fővárosában ez a szám 184!
Tudomásul kell azt venni, hogy ha nincs hitelpiac, akkor nincs ingatlanpiac. Magyarországon egy átlagos, bérből- fizetésből élő család nem tud ingatlant vásárolni megtakarításaiból, egyrészt azért, mert sok esetben nincsenek megtakarításai, másrészt, ha mégis, akkor kevés. Mindenképpen hitelt kell felvenni ahhoz, hogy egy átlagos család lakáshoz jusson. Csakhogy a bankok túlzottan óvatosak, nem akarnak több bedőlt hitelt.

Vannak persze alternatív megoldások, melyek segítségével kreatív vállalkozók be kívánják indítani a hazai ingatlanpiacot. Ezek közé tartozik a “minimális tőke”-rendszerű lakásforgalmazás. Lényege, hogy a vevő egy egészen minimális összeg befizetése után már beköltözik lakásába. A konstrukcióval az a baj, hogy túlságosan nagy a bizalmatlanság irányában, nem szívesen fektetnek bele pénzt az ingatlanfejlesztők. Másrészt a vevők is rettenetesen félnek, pedig nincs rá okuk.

A másik ilyen megoldás a részvényvásárlás. A jövendő tulajdonos megvásárol a fejlesztő- építtető által kibocsátott részvényekből bizonyos százalékot, de a részvények után nem osztalékot kap, hanem ingatlant. Ettől meg azért félnek a potenciális kuncsaftok, mert mi van akkor, ha a részvény rosszul teljesít, és nincs osztalék…

Szóval, úgy tűnik, nincs más megoldás, csak a hagyományos piac élénkítése. Hitelekkel, mérsékelt kockázatvállalásra vállalkozó beruházókkal, valamint tőkeerős vásárlókkal, akik legalább a szükséges önerő minimumával rendelkeznek.

Jövő héten érkezik Budapestre Christoph Rosenberg, az IMF főtárgyalója. Nem tudjuk, mit hoz a tarsolyában, csak sejthetjük.   A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi jelentése szerint hazánkban 3,7 százalék lesz az államháztartási hiány – ezt meg honnan vették?

Megszorításokat várnak majd el a kormánytól. Igaz, lassan már alig van mit és min szorítani, de azért elvárják. Ha mindent megvonnánk magunktól, nekik még az is kevés lenne. Nagy áldozatot követelnek, hogy aztán kegyeskedjenek készenléti hitelt adni. De többet Magyarországtól már ne követeljenek!

Merthogy:

• A közszféra bérei gyakorlatilag befagyasztva.
• A közalkalmazotti bérek a közép-kelet európai térségben a legalacsonyabbak között.
• Az állam átvette az oktatási intézményeket, ezáltal felügyeletet gyakorol a kiadások felett.
• A nyugdíjakat az inflációt alig meghaladó százalékkal emelik.A rokkantnyugdíjasok helyzetét felülvizsgálják.
• Államilag támogatott hiteleket még megbízható vállalkozások számára is alig folyósítanak.
• Csökken a parlamenti képviselők és az önkormányzati dolgozók száma. Több polgármesteri hivatalt összevonnak. Már 2010-ben összevontak több minisztériumot.
• Az egyetemi óraadó tanárok már így is késve kapják a pénzüket.
• Európában elsőként bevezettük a bankadót, különadót vetettünk ki a környezetkárosító kommunikációs cégekre.
• Megszüntettük a magánnyugdíjpénztárnak nevezett intézményesített lopást, a pénz az állami nyugdíjrendszerbe került.

Egyszóval: senki nem állíthatja, hogy az Orbán-kormány ne tett volna meg mindent az államháztartási hiány csökkentéséért. Ha még ez is kevés, akkor azt mondom: ne vegyünk fel IMF-hitelt! Annak nincs értelme, hogy a lakosság egy része majd’ éhenhal, az államháztartási hiány meg csökken.

Egy esetleges jegybanki kamatemelés nem lebecsülhető káros mellékhatásaira is felhívták a figyelmet az MTI által pénteken megkérdezett elemzők, akik ezzel együtt arra is komoly esélyt látnak, hogy a jegybank jövő heti kamatdöntő ülésén mégis sor kerül az alapkamat megemelésére.

A jegybanki alapkamat-emelés várhatóan átárazza, megdrágítja a  hiteleket, különösen a vállalati hiteleket, amelyek a rövid lejáratú kamatokhoz vannak kötve, más oldalról azonban megnyugtathatja a pénzpiacokat,  és növelheti a befektetők érdeklődését a magyar állampapírok iránt – magyarázta Barcza György, a K and Bank vezető elemzője.
A kamatemelés további negatív hatása lenne, hogy tovább drágítaná a vállalati hiteleket a cégek számára, így a mostani alacsony vállalati hitelezés esetleg még tovább gyengülne – hívta fel a figyelmet.
Az állampapírhozamok azonban amúgy is megemelkedtek már, nem arról van tehát szó, hogy a jegybanki kamatemelés növelné a hozamokat, hanem az állampapírhozamok emelkedése kényszerítheti ki a jegybanki kamatemelést – emelte ki Barcza György.

Ez a lépés másrészről viszont megnyugtathatja a pénzpiacokat, mert amíg a kamatemelési várakozás fennáll, addig a befektetők is kivárnak, ami ingadozó állampapír-kereslethez és ingadozó forintárfolyamhoz vezet – mondta a vezető elemző. A várható kamatemelés után tehát megélénkülhet a kereslet a magyar állampapír-piacon – jelezte.
A kamatemelés ellen szóló érv Barcza György szerint az, hogy lelassíthatja az egyébként is alacsony növekedést, és ezen keresztül megnehezíti a kilábalást a mostani helyzetből, de ezt nehéz megítélni, mert a jegybanki alapkamat nincs teljes összefüggésben a banki hitelkamatokkal. Egyes vállalati hitelek kamatait viszont az állampapír-hozamokhoz kötik, amelyek már így is megemelkedtek, azaz a megemelkedett állampapír-hozamok előbb-utóbb mindenképp érződnek ezeknek a kölcsönöknek a kamataiban.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a jegybanknak reagálnia kell az új fejleményekre: a forint árfolyamának gyengülésére, és az infláció valószínűsíthető gyorsulására, mert ha nem teszi, akkor a hitelességét veszélyezteti.

Jövő év elejére a jelenlegi 6 százalékos alapkamat 7 százalékra emelkedik, mégpedig két lépésben: kedden 50 bázisponttal, később újabb 50 bázisponttal – vélekedett.
Ami a jelenlegi rövid távú hozamokat illeti, az egy hónap múlva induló 3 hónapos pénzpiaci kamatok jegyzése 7,5 százalékon áll, igaz, a likviditás kicsi – közölte Kondrát Zsolt.
Arra a kérdésre, hogy milyen előnye, illetve hátránya lenne a kamatemelésnek, az elemző elmondta: a magasabb finanszírozási költségben csapódik le a hátrány, azaz mind a lakossági hitelkamatok, mind a vállalati hitelkamatok emelkednek, ha a szerződés szerint azok az alapkamathoz, illetve a BUBOR-hoz vannak kötve.
A jelenlegi helyzetben Kondrát Zsolt szerint viszont több előny származik a kamatemelésből, amely végső soron a növekedést is segítheti. A kamatemelés erősíti az árfolyamot, ami kedvező a devizában eladósodott lakosok, illetve vállalkozások számára, és csökkenti a végtörlesztési folyamatban részvevő bankok veszteségét, amelyek így többet hitelezhetnek, ezzel segítve a gazdasági növekedést – magyarázta.
Kondrát Zsolt véleménye szerint a magyar gazdaság növekedésének szempontjából a 280 forintos euró árfolyam lenne optimális, de első lépésben a 300 forint alatti árfolyamot kellene elérni.

forrás: MTI

Számtalan kis- és középvállalkozás vesz fel hitelt, mivel a vállalkozók tudják, hogy a folyamatos fejlesztéshez, minőségi és mennyiségi javuláshoz tőkére van szükség. A bankokat pedig azért találták ki, hogy hitel formájában biztosítsák ezt az összeget. Ám néha előfordul, hogy a hitelfelvétel balul sül el: a futamidő alatt a cég egyik tulajdonosa elhalálozik. Cikkünkben azt tekintjük át, melyek a résztulajdonos halálának lehetséges következményei, s mit lehet ezek ellen tenni.

Nagyon vigyázni kell, hogy társas vállalkozásnak ne legyen semmiféle adó- és egyéb tartozása, mert előfordulhat, hogy- kegyelet ide, kegyelet oda- a hatóságok rögtön zár alá vehetik az elhunyt tulajdonostárs tulajdonrészét. Igaz lehet ez a bankokra is:  ha a cég nem fizette pontosan a hitel törlesztőrészleteit, a végrehajtási eljárás során sor kerülhet az elhunyt tulajdonos részének megfelelő összeg lefoglalására. De a hagyatéki eljárás során is adódhat bonyodalom: zár alá vehetnek az elhunyt társ tulajdoni százalékának megfelelő számlapénzt is – s akkor miből fizeti a cég a hitel törlesztőrészletét?
Ezek bizony nem éppen örvendetes dolgok.

De még abban az esetben is, ha a vállalkozásnak nincs elmaradása, pontosan fizette a banki hitel részleteit, s az adóhatóságnál sincs “sara”, még abban az esetben is nehéz helyzetbe kerülhet a cég. Az életben maradt tulajdonosoknak ugyanis egyedül kell viselniük azt a munkát, személyi és anyagi ráfordítást, melyet korábban együtt vállaltak. Egy példa: van egy kétszemélyes fodrászattal és kozmetikával foglalkozó cég, ahol az elhunyt tulajdonos “vitte”a kozmetikai részt. Ha ő meghal, új kozmetikust kell felvenni, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként. Ez pedig nem ugyanaz, mintha az alapító-tulajdonos végezné ezt a tevékenységet.

Ezért a profi pénzügyi tanácsadók azt szokták javasolni, hogy két- vagy három személy tulajdonában lévő vállalkozások kössenek biztosítást, méghozzá kockázati életbiztosítást. Kedvezményezettként pedig jelöljék meg a céget. Így nem kerülnek akkora slamasztikába, ha kiesik egy szereplő. Igen ám, de nem mindegy, hogyan és miként kötik meg azt az életbiztosítást.

Az alapbiztosítás mellett mindenképp szerepeljenek az alábbi kiegészítők: baleseti halál, közlekedési baleseti halál, valamint a TB I-II. rokkantság. Utóbbit főként olyankor érdemes beletenni a biztosításba, ha a vállalkozás tulajdonosai maguk is végeznek fizikai tevékenységet, pl. kőműveskednek. Ha ugyanis egy aktívan dolgozó cégtulaj lerobban, és képtelen lesz a folyamatos munkavégzésre, ugyanakkora bajban lesz a vállalat, mint haláleset esetén. Az életben maradtakra, illetve az egészségesekre nagyobb teher járul.

Ha pedig az egyik vezető meghal, s a cégnek van hiteltartozása, az adóhivatal felé ki lehet egyenlíteni a tartozás egy részét. Tudom, nem túl szép ilyet leírni-mondani, de egy körültekintő tulajdonosi struktúrának azzal is számolnia kell, hogy tragédia történik.

Vagy csak olyan banki hitelt fölvenni, melyet fizetni is tudnak…

GBP